~Harry szemszöge~
Beszálltam a kocsiba, majd a kormánynak dőltem és szótlanul abban a pózban maradtam egy darabig. Rohadjon el mindenki aki fotózott. Oké, hogy a híresség vele járója, de legalább ne minden egyes utca sarkon!
Beindítva a motort, nagy gázt adtam, és hazáig meg sem álltam.
- Hé tesó, mi a baj? - állított meg a lépcsőfordulóban Louis.
- Semmi! - vágtam rá, és szobámba sietve becsaptam magam mögött az ajtómat. Elcsesztem mindent. Mivan ha ezek után Sofia szóba sem áll velem?? Vagy ha csak haverként találkozunk valahol? Kínos csend a hirtelen tettem miatt? Ahh elakarok tűnni ebből a világból!!
~Zsófia szemszöge~
Megcsókolt. Harry megcsókolt. Csípjenek meg, mert úgy érzem álmodok! Lassan belépkedtem az előszobába, levettem cipőmet, és vigyorogtam.
- Mi történt? - jött le az emeletről Lace.
- Láttad.
- Neeem! - rázta fejét.
- Ismerlek! - mondtam összhúzva szemöldökömet.
- Na jó! Igazad van. Viszont olyan aranyosak vagytok együtt. Már az első pillanatban izzott köztetek a levegő, ezt Te sem tagadhatod Sofi!
Megmosolyogtam válaszát. Tényleg így van?! Azt tudom, hogy Harry nem egy rosszképű srác, de hogy ennyire észrevehető legyen, hogy tetszik nekem...
- Írt Zayn? - váltottam témát.
- Még nem.. - szomorodott el - Talán van barátnője, csak én nem tudok róla?
- Nem hinném, lehet hogy már fáradt, és alszik - próbáltam vígasztalni szavaimmal.
- Kérsz piát? - nézett fel.
- Miért ne?!
Rendeltünk pizzát, és "pizsi parti" hangulatban beszélgettünk, befontuk egymás haját, filmeztünk, ittunk, zabáltunk...Csak a szokásos. :DD
Telefon hívást kaptam. Harry volt.
- Szia! - köszöntem bele.
- Nem is tudom hol kezdjem Sofia! Rettenetesen sajnálom, hogy letámadtalak azzal a csókkal. Nincs harag ugye?
- Hazza, ha baj lenne szerinted felvettem volna a telefont? - nevettem a mondat végén.
- Bocsi tényleg csak...
- Múló kaland volt...tudom.
- Nem dehogy!
- Most inkább...Mennem kell! - letettem, és felindultam a szobámba.
- Most hova mész? - kiáltott utánam Lace.
- Aludni - mutattam egy peace jelet.
- Ilyen korán - néztett az órára.
- Hajnali fél egy van, Lacey - röhögtem.
Benyitottam az ajtón, és az ágyamra dőlve mély álom nyomott el.
- Sofia! Jó reggelt! - simított végig valaki arcomon. Érdes keze mardosta bőrömet.
- Szia Styles! - mormogtam kómásan. - HARRY?! - pattantak ki szemeim.
- Hé, azt hittem ennél majd jobban örülsz nekem... - nevetett.
Kézfejére csaptam.
- Ez az utolsó napom itt Lononban...turnéra indulunk. Észak és Dél-Amerika.
- Miért nem mondtad eddig? - kérdeztem.
- Nem tartottam fontosnak. Ezt leszámítva, voltál már San Franciscoban? Vagy New Yorkban? Los Angelesben? - hajolt közelebb mindegyik város kimondása után. - Nem - válaszoltam, majd gyors puszit adtam arcára. - Öltöznöm kell...
- Megyek! - tette fel karjait, és kisétált az ajtón.
/Hamarosan foytatjuk.../
A következő részek tartalmából:
- Mi is mehetünk?? - ujjongtam. Niall nyakába ugrottam.
...
- Láttunk a tévében téged Zsófi! Kikkel kavarodsz össze?! Nem mellesleg mit keresel Amerikában?! - kiabált anya a telefonba.
Édes érintést éreztem derekamon. Magam mellé pillantottam. Harry sziluettjét vettem ki a vakító napsütésből. A bejáratot pásztázta egy darabig, majd megszólalt.
- Elképesztő. Sokszor képzeltem azt, ahogy bent ülök a nézőtéren és figyelem a játékosokat. Akkor még gyerek voltam. Most viszont...körbejártam a fél világot, de ez még mindig felemelő érzés - halvány mosoly jelent meg arcán. Átkaroltam és fejemet vállán pihentettem.
- Gerlepár! Jó lenne bejönni! - kiáltott Niall az üvegajtó kinyitása után. A többiek nevettek, Styles pedig egy rosszálló pillantást vetett haverjára. Elengedtük egymás derekát és besétáltunk. Lacey-vel elváltunk az öt jómadártól, és míg ők az öltözőbe tartottak, mi barátnőmmel a pálya melletti kispadon várakoztunk.
- Kisasszonyok! Maguk mit keresnek itt? - állt elénk egy kigyúrt szekuritis.
- A bandával vagyunk - mosolyogtam.
- Persze, én meg ebédeltem Obama elnökkel - mondta mogorván - Kifelé! - húzott fel minket a padról.
- De hát az igazat mondjuk! - túrt hajába Lacey.
- Süketek is vagytok? Nyomás! - dobbantott.
Kétségbeesetten néztem magam elé, majd elindultam...az öltözőbe.
- Sofia! Mi a francot csinálsz?! - kapta el kezemet Simpson.
- Segítséget hozok - vágtam rá, és futva folytattam utamat.
Harry nevét kiabáltam, majd mikor megtaláltam a bizonyos ajtót berontottam.
- Srácok csináljatok valamit mert egy goromba szekuritis kitett minket innen! - néztem a ledöbbent fiúkra.
- Mit keresel itt? - röhögött Liam.
- Lényegtelen. Nekünk nem hitt, ezért valamelyikőtök jöjjön már légyszi! - léptem beljebb.
- Gyere! - fogta meg a kezem Hazza, és komótos tempóba a pályára igyekezett ahol a nagydarab pasi álldogált bulldog arcával.
- Már megint te?! - ajnározott mikor meglátott.
- Elnézést kedves...- lépett mellém Harry, és leolvasva a fickó névtábláján lévő becenevet folytatta - ...Medve, de Sofia a barátnőm, Lacey pedig egy haver. Felesleges volt balhéznia - karolt át. Ezt a barátnő témát nem tudom hova tenni mindenesetre belepirultam.
Bólintott egyet, majd vissza állt helyére, mint valami élő szobor. Felvette a szokásos bulldog pofát és előre tekintgetett.
Megjelentek a többiek is, beleértve Lacey-t is. A fotós pasi is megérkezett, és a srácokat kapta le játék közben. A vége felé mi is beszálltunk Lace-szel.
2 órával később, Harry autójában
- Nem is tudtam, hogy ilyen jól focizol Sofia! - nézett rám a fiú.
- Köszi! - bólogattam.
A rádióban felcsendült egy kedvenc, régi számom. Ujjaim akaratlanul is megmozdultak az ütemre. Később már arra lettem figyelmes, hogy dobolok a lábammal és dúdolok. Hazza feltekerte a hangerőt.
- Megérkeztünk! - törte meg a feszes ütemeket Lace csilingelő hangja.
Harry lassított, leállította a kocsit, majd kiszállva ajtót nyitott nekünk. Simpson motyogott egy gyors 'Köszi mindent!' mondatot és berohant az ajtón. Én viszont komótosan lépkedtem.
- Nagyszerűen éreztem magam! - suttogtam Hazza fülébe a szavakat. Ő megragadta gyengéden a csípőm, és megfordítva a kocsinak támasztott. Kezét feljebb, derekamra csúsztatta, és közelebb lépett.
Haragos mennydörgés, majd villám zavart meg. Styles szorosan magához húzott, arcomra tette kezét, és megcsókolt. Kizártam a külvilágot. Csak én és ő. Majd, kattanásokat hallottam. Fotósok voltak azok. Elváltam Harry mézédes ajkaitól, és kikerekedett szemmel figyeltem körbe.
- Baj van? - Kérdezte. - Figyelj nagyon sajnálom nem is tudom mi ütött belém.
- Nem nem! Itt vannak.
- Kik? - nézett értetlenül rám.
- A fotósok...és...rajongók. É..én inkább megyek! - Ezzel befutottam a házba.
~Harry szemszöge~
Nem tudom miért, de valami késztetést éreztem arra, hogy megcsókoljam Sofiát. Rosszálló és gyűlölködő pillantásokat vetettem mindenkire. Az ember még boldog sem lehet?!
Folytatjuk...
- Most mi van? - néztem kérdőn a fiúkra.
- Semmi - vetett egy féloldalas mosolyt Liam.
Leléptem az utolsó lépcsőfokról, és a többiekhez mentem.
- Kicsit sem úgy nézel ki, mint egy fekete medve - röhögött Niall miközben dülöngélve hozott egy tál chipset a konyhából.
- Köszi! - mondtam ironikusan, majd elnevettem magam.
- Lassan ebédelni kéne, nem ilyen hülyeségeket zabálni. - jött elő Louisból az apai ösztön - Inkább rendeljünk! - nyúlt a telefonjáért, ami az asztalon pihent - Pizza?
- Oké! - egyeztünk bele kórusban.
- Pepperonisat kérjé'! - utasította Zayn.
- Meglesz, csak most kuss! - emelte fel mutató ujját Tommo.
Miután leadta a rendelésünket elindítottunk egy filmet. Talán a felénél tartottunk a "Kellékfeleségnek", mikor csengettek. Liam és Harry egyszerre futottak az ajtóhoz, és tépték fel a pizzáért.
Styles a kezében a nagy dobozzal jött vissza a nappaliba. Mindenki elvett egy-egy szeletet, és a filmet folytatva ettünk.
- Ah dugig vagyok! - sóhajtotta Lacey, akinek még egy szeletet nyújtott oda Niall.
Mindannyian elterültünk, ki a földön, ki a kanapén.
- Továbbiakban? Mit csináljunk? - támaszkodott alkarjára Harry.
- Aludjunk! - fordult oldalára Zayn, és kisfiúsan egy párnába temette arcát.
- Persze, mint az öregek... - forgatta szemeit Lacey, amire felnevettünk - Zaynie! - nézett rá aranyosan.
- Na jó! - nyafizott.
- Sétálni van kedvem... - néztem fel pár perc csend után.
- Ez nagyszerű! - csillant fel Harry szeme.
A klimatizált házban megborzongtam a hideg miatt. A mellettem ülő Styles egy egyszerű mozdulattal magához húzott és átkarolt. A meghitt pillanatot telefonom zavarta meg.
- Balázs! Eh hali! - nyekeregtem zavaromban. Nem csak miatta, hanem Hazza miatt is.
- Baj van Zsófi? - kérdezte aggódva.
- Nem, nincs semmi! - túrtam hajamba.
A fiúk furcsán bámultak rám, mert magyarul beszéltem. Miután befejeztem a kis monológom, ahogy Balázs is tette kinyomtam a telefonom.
- Taníts meg engem is magyarul! - nézett rám kiskutya szemekkel Louis.
- Biztos ezzel akarsz küszködni? - nevettem.
- Miért ne - lökte oda, majd közelebb ült hozzám.
- Kezdjünk a bemutatkozással. Mond utánam: Szia!
- Szia! - törte kicsit a végét.
- Louis vagyok, Londonban élek.
- Louis va..va..v..
- Vagyok - segítettem.
- Vadzsok...?
- Londonban élek.
- Londonban elek - mondta cuki akcentussal.
- Menni fog ez! - tapsoltam.
Este 8 órakor, Lacey-éknél.
Elfáradtam a nagy lökdösésben, sétálásban és pizza evésben. Bár álmos nem voltam, úgy döntöttem, hogy elmegyek fürdeni.
Egy kiadós hideg zuhany felébresztett. Felfrissültem. Felvettem pizsimet, majd Lacey-vel együtt beszélgettünk.
- Látom összemelegedtetek Harry-vel - sunyin mosolygott rám. Szép zöld szemeivel ártatlanul rám nézett.
Elvörösödtem teljesen akaratlanul. Lejátszódott újra bennem azok a pillanatok. A vízben hülyéskedés, ahogy magához szorított mikor fáztam.
- Mi? Dehogy is! Pff hagyjál már vele! - tereltem a témát.
- Nane! Komolyan belezúgtál? - kérdezte - Nekem nem tudsz hazudni Sofi! - hunyorgott majd elnevette magát.
- Jó talán... - hajtottam le a fejem mosolyogva - Zayn viszont csak téged figyelt. Láttam ám! - emeltem fel mutató ujjam.
- Jogos. - nevetett ő is - Szóval mindketten szerelmesek vagyunk. - röhögve felállt és kiment.
Pár perc múlva egy-egy pohárral és whiskyvel tért vissza.
- Ugye nem gondolod komolyan? - ijedten néztem rá.
- Nagykorúak vagyunk. Ennyi csak jár nekünk is - töltött egy keveset nekem majd átnyújtotta az italt.
- Ránk! - emelte fel ő is poharát és koccintottunk. Nem húztam le azonnal, nekem túl erős. Sosem ittam alkoholt, maximum csak anyuék házassági évfordulóján egy kevés pezsgőt.
Másnap
Telefonom rezgésére keltem. Ez a harmadik napom itt Londonban. Nem tudom mit fogunk még csinálni, míg itt leszek, de tuti jól fogunk szórakozni. Hirtelen felcsendült az AC/DC "Highway to Hell" című száma Lacey szobájában. A hifi hangerejét teljesen feltekerte. Szerencséje, hogy a szülei nincsenek itthon. Most valami két hétig tartó megbeszélésen vannak Manchester-ben. Átfutottam Simpson-hoz (Ez Lace vezetékneve), és berontva ajtaján teli torokból énekelni kezdtük a refrént.
Jól szórakoztunk.
- Éhes vagyok! - tettem korgó hasamra kezemet, miközben eldőltem az ágyon.
- Csináljunk palacsintát?
- Juharsziruppal - nyaltam meg számat.
A nagy ötlettel lementünk a konyhába, majd neki álltunk sütni. Csengettek. Bepánikolva dobáltuk egymásnak a feladatot, hogy ki nyitja ki az ajtót. Pizsiben voltunk. Rajtam csak egy Bálinttól elkunyizott KISS póló és rövid naci volt, míg Lacey-n a szokásos hülye micimacis ruhája. Röhejesen néztünk ki, de csak rám maradt a vendég fogadása.
- Helló Sofia! - tette keresztbe a kezét Harry. Mi vaan?! Mit keres ez itt?? - Kiss? Nem rossz! - nevetett - Bejöhetek?
- Öö persze gyere - félreállva beengedtem.
- Hmm...palacsinta! Jókor jövök - mondta.
- Szia Harry! - *processing...* - Harry?! - kerekedett ki Lace szeme, mikor tudatosult benne, hogy ki áll a háta mögött.
- Örök gyerek maradsz, látom - mosolygott a mackós pizsamára bökve.
- Én inkább felmegyek. Öltözni! - mutogattam zavaromban.
Befutva a szobámba egyenesen a szekrénynek estem. Mit vegyek fel??
- Oké, nyugi Zsófi! Csak egy híresség bámult meg pizsamában. Semmi komoly - motyogtam magamban ironikusan.
Kikaptam egy pólót és nadrágot, majd átfutva az emeleti folyosó másik oldalára öltözni és fogat mosni kezdtem.
- Amúgy mi járatban itt? - kérdeztem Harry-től, közben pedig a konyhába siettem.
- Mondhatnám, hogy hiányoltalak titeket, ami igaz, de azt szerettem volna mondani, hogy ma lesz egy fotózásunk. A téma sport, focizni fogunk. Van kedvetek eljönni? - harapott bele a monológ végén egy palacsintába.
- Komoly? - lepődtem meg.
- Naná! - csámcsogta.
- Imádok focizni! - ujjongtam.
- Kedvenced?
- Neymar és Ibrahimovich
- Nem rossz...
- A legjobbak, mi az, hogy nem rossz?! - háborodtam fel.
- Nyugi cica! - emelte maga elé kezeit.
- Bocsi - hajtottam le a fejem, hogy ne tudjon szemembe nézni.
- Zayn? - jött a kérdés Lacey-től.
- Szerintem Niall-lel szórakozik valahol.
- Ohh! Kérsz teát? - bökött a gázon fortyogó kannára.
- Majd később köszi - utasította el Hazza - Inkább ha ettetek, készüljetek össze. Valami sporotsba, vagy bánom is én - nevetett.
Pár perccel később, a Wembley Stadion előtt
Kiszállva Harry Range Roveréből tátott szájjal álltam meg a stadion bejárata előtt.
Folytatjuk...
